A Bolgár tengerparton - egyetemi évek

A Nord-Orient expresszre a zuglói állomáson kellett várni. Kusett fülkékbe szólt a menetjegyünk, amit akkoriban még talán couchettenek írtak, mindenesetre mindkettő a hat személyes alvófülkét jelentette, amelynek létrehozásához az üldögélő, söröző, szendvicseket majszoló utasok közös erőfeszítése szükségeltetett: háttámla lehajt, középrész föl, és ekképp robogtunk át a k. majd a DK. európai hegyeken-völgyeken át a Fekete-tenger irányába. 

Lettünk lévén akkoriban a vidám barakk és egyúttal a térség irigyelt utazói, szánakozva néztük a román állomásokon menetrendszerűen feltűnő és kéregető - barnásabb bőrű - gyerekhad ostromát, kiknek többünk rágógumit, kekszet dobott le, melyre ők aztán vércse módra, egymást taposva csaptak le. (Félő, hogy ma már a módos román ad csecsebecséket a dél-alföldi falvak népének, autójának ablakából).

Burgasba másnap reggel érkeztünk és masszív, szovjet, fémvázas zsákjainkat fölkapva a csernomoreci buszt kerestük (Ikarus és csuklós). A kemping sok mindenről volt híres: elsősorban az öblön túli nudista strandjáról, kék egéről, pottyantós vécéiről, homokos öbléről és persze a keletnémet csajokról, akikről még lesz szó később.

Bátortalanságunk és kíváncsiságunk közös kémiája által űzve, elébb a víz felől közelítettünk és kiültünk az első sziklapadokra, amelyek kellő távolságban voltak a sok gömbölyűségtől, de kellően közel a vízhez, hogy visszabukjunk a feltámadó erekció érkeztével. Treníroztunk na, mitagadás. Aztán kicsit később elfoglaltuk az egyik sziklát és berendezkedtünk a következő két hétre.  Marionak már fejhallgatós magnója is volt (fotó), de inkább a tucatnyi meztelen test hirtelen öröme kötött le bennünket (lásd még kalandjaimat Egerben a medencék szélén fekvő nők bikinialsójának réséről, a páros zuhanyozók lehetőségeiről és persze a hévízi női közös falába fúrt lyukakról). 

A magam részéről szerettem a korai terepfoglalást és az így adódó mozgó (live) filmet az érkező  és vetkőző lányokról, asszonyokról, de ezzel szerintem sokan vagyunk így, legfeljebb a beismerés hiányzik. 

A söröket erős madzagokra kötöttük és a sziklák közötti résekbe engedtük le hűlni és aztán késő délutánonként a faluban sétálva majszoltunk futószalagos pizzát* vagy olajban sült cacát**.

* egyik oldalán állt a pizzás ésgyors mozdulatokkal pakolta a feltéteket a tésztára (senkit sem kérdeztek, hogy milyet kér, egyféle volt, DE VOLT) és rakta a lassan mozgó futószalagra, amelynek izzó alagútjából percenként távozott 1-1 kész pizza.

** 5-6 centis halakat bontatlanul szórtak a forró olajba és tökmag/pattogatott kukorica módjára, újságpapírban nyújtották át

Sokat búvárkodtunk és a magas sziklákról ugrottunk fejeseket, majd a vízben medúzákkal pólóztunk, nem kevés csípést szerezve. A nagy kagylókat vizes, homokos, lapos köveken addig csiszoltuk, míg csak a középső keresztmetszete maradt csak meg és ebből nyakbavaló lett, vékony bőrszíjon.

Igazán szép nyarak voltak, egyszer szabolcsi, máskor NDK-s lányok fogságába kerültünk, utóbbiak mindig felmutatták a megkezdett levél fogamzásgátlót és szerették (ők tudták) a magyar virtust. Ha hűvösre fordult, Neszebárba buszoztunk, Burgaszban sétáltunk, kártyáztunk, szerelmeskedtünk a sátorban. A leva úgy 14 forint volt és kijött belőle egy sör és egy  pizza is majdnem.

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now